Összeállításunkban Németország sokak szerint legromantikusabb táját, a Rajna völgyét mutatjuk be. Költőien. „Már hűvös az este; a Rajna / nyugodtan folydogál; / a hegycsúcs sugarasra / gyúlt alkonypírban áll. / Ott fenn ül – ékszere csillog – a leggyönyörűbb leány; aranyhaja messzire villog…” ő Loreley, a szőke szirén, aki énekével halálba csalogatta a hajósokat. Heine népdallá vált költeményét minden német ismeri. Még a hitleri időkben sem merték eltüntetni a tankönyvekből; a zsidónak született költő helyett – elmés megoldással – ezt írták a vers fölé: „Szerzője ismeretlen”.
A vadregényes tájon kanyargó Rajna, amelyre a hegyek ormáról – statisztikusok kiszámították – két kilométerenként középkori lovagvárak merednek, kedves témája volt a romantikus festőknek és poétáknak. De még a 20. század első esztendejében is, csaknem nyolcvan évvel Heine versének születése után, ilyen sorokra ihlette Apollinaire-t, a francia költőt: „Élt Bacharachban egykoron egy szőke szép boszorka / A férfiak epedve mind meghaltak érte sorba…”
Bacharach elbűvölő városka a Rajna-völgyben, Stahleck vára alatt. A szép boszorka természetesen Loreley. Az ifjú Apollinaire egy évet töltött ezen a vidéken mint francia nyelvtanár; Milhau őrgrófné fogadta fel kisleánya, Gabrielle mellé. A dúsgazdag özvegy aligha sejtette, hogy a nyelvmester akkoriban – igaz, névtelenül – kiadott első regénykéje (Mirely, avagy az olcsó kis lyuk), ne szépítsük, színtiszta pornográfia.
Tárgyszerűen. A Loreley – tárgyszerűen – nem szőke szirén, hanem egy 132 méter magas szikla. A Rajna – tárgyszerűen – Európa egyik legnagyobb, 1320 kilométer hosszú folyója. A svájci Alpokban ered, vize átszeli a Boden-tavat, Schaffhausennél alázúdul a Rajna-vízeséssel, és nyugat felé, Baselnek tart. Itt hirtelen északnak fordul, és belép a Rajna töréses árkába. A széles és lapos árkot, amelyben 300 kilométert tesz meg, párhuzamos hegyvonulatok fogják közre, nyugaton a francia Vogézek, keleten a Fekete-erdő. Hessenben nyugatnak fordul, majd átvág a Német-középhegységen. Bonnál éri el az Északnémet-síkságot, áthalad Kölnön és a Ruhr-vidéken, és átlépvén a holland határt, három ágra szakad: a Waal Nijmegen városán át éri el a tengert; a Lek északabbra, Amhemnél folyik; az IJssel pedig az IJssel-tóba ömlik. Ma Baseltől végig hajózható a Rajna.
Akkor hát hajózzunk! Kicsi és nagy hajókon remek utak között válogathatunk. A négyórás Loreley-túra Rüdesheimből indul, és Koblenzig tart. Körülbelül feleúton találjuk szemközt magunkat Loreley sziklájával. Érdemes azonban megszakítani a hajóutat, és néhány órát – vagy pár napot – eltölteni a Rajna-parti városkákban. Például Rüdesheimben, ahol a Drosselgasse borozóiban kötelező megkóstolni a rajnai rizlinget. St. Goarban, ahol Rheinfels várának titkos alagútjaiban bolyonghatunk. Boppardban, amelynek folyóparti hotelsora a francia Riviérára emlékeztet (az árak azonban sokkal mérsékeltebbek). És persze St. Goarhausenben, ahonnan már csak a kilátásért is érdemes felkapaszakodnunk a Loreley-hegyre. Ne ijedjenek meg: „géperővel”!