Ki korán kel, aranyat lel vagy fejfájós fáradtságot – avagy mindenkinek máshogy ketyeg a napi biológiai ritmus-órája. Célszerű kiismerni, melyik csoportba tartozunk: „baglyok” vagyunk vagy „pacsirták”? Kutatások kimutatták, hogy agyunknak napközben is pihenésre van szüksége, de ha ezt nem tudjuk megadni neki, akkor se bánkódjunk – inkább menjünk el aludni még éjfél előtt.
Ki korán kel…?
Mindenkinek más és más beállítású a napi bioritmusa. Vannak koránkelő „pacsirták” és későnfekvő „baglyok”. A bioritmus egy „pacsirtát” akár reggel ötkor felébreszthet, míg egy „bagoly” kilencig is durmolhat. Ha nem a saját igényeink szerint fekszünk és ébredünk, eltolódik a belső „rendszeridőnk”, emiatt lelki, később fizikai zavarok, betegségek alakulhatnak ki.
Életünk során természetesen változik a napi bioritmus-óra ébresztőideje. A kisgyermekek már reggel hatkor kukorékolnak, de majd tizenévesként reggel nyolckor sem lehet őket kiimádkozni az ágyból. Egy átlagos felnőtt általában napi nyolc órát alszik, reggel héttől este tizenegyig – az eddigi gondolkodás szerint. A legújabb kutatások azonban kimutatták, hogy az emberek nagy része természetében inkább későnfekvő és -kelő. Azért forradalmi a „baglyosodás” felfedezése, mert a napi teendőink egyáltalán nem ezen ritmus szerint alakulnak. Így azonban már érthető, miért romlik tizenéves korban a tanulási készség, a koncentrálás képessége, és miért is olyan nehéz felkelni reggel hétkor… Amikor helyt kellene állniuk egy délelőtt megírt dolgozatnál, ők még nem érték el a napi teljesítőképességük csúcsát. Mire a tinédzserek testi és szellemi képességei az egekbe törnek, már vége a tanításnak.
Tízkor takarodó!
Ennek ellenére minden ember számára vannak alapvető szabályok. Például az, hogy feküdjünk le éjfél előtt! Kutatások bizonyítják, hogy akit este fél tizenegykor már ágyában talál az álom, az később öregszik, tovább marad fitt, és végső soron tovább is él. Ebben az időszakban ugyanis egy melatonin nevű álomhormon váltódik ki a szem mögötti tobozmirigyben. Ez felel a zavartalan alvásért, valamint végső soron a bőr rugalmasságáért, megakadályozza a ráncok kialakulását és a testünk biológiai órájának felgyorsulását. Ha nem fekszünk le időben, ez a hormon nem kezdi el áldásos tevékenységét, és hamarabb beköszönthet az öregedés. De ne bánkódjunk, mert ha nem sikerül éjfél előtt elaludnunk, akkor is marad még lehetőség a pihenésre.
Másképp alszunk
Vannak napok, mikor jobbra, balra hánykódik az ágyban? Máskor minden gond nélkül átalussza az éjszakát? Ez az alváskép leginkább a nőkre jellemző, mivel mi nők jelentősen többször vagyunk alvászavarok áldozatai, mint partnerünk.
Nemcsak felületesebben alszunk a férfiaknál, hanem még a félelem és az aggodalom is gyötri a nyugodt álmunkat, mivel az alvászavar leggyakrabban pszichológiai eredetű okokra vezethető vissza. Különböző relaxációs technikák segítségével megszüntethetjük a mindennap okozta stresszet, s így újból nyugodt álmaink lehetnek esténként. Mint már szó volt róla, mi nők gyakrabban szenvedünk alvási problémákkal, mint a férfiak. Ezt különböző felmérésekkel igazolták. Míg minden negyedik nő nyugodt éjszakáját a stressz, a félelem és az aggódás tönkreteszi, addig rossz éjszakáról csak minden hatodik férfi panaszkodhat. Az életkor előrehaladtával ez a különbség csak fokozódik. A 45 és 60 év közötti nők közül minden harmadik az éjszakák nagy részét éberen tölti, a férfiak közül minden hatodiknak okoz gondot az alvás. A változó kor mellett a különböző félelmek felelősek az álmatlan éjszakáért. Félelem az öregedéstől valamint attól, hogy egyedül maradunk. Sok nőben hatalmas űr marad azután, hogy a csemeték elhagyták az otthon melegét. A ház üres lesz, s az anyaszerep tulajdonképpen értelmetlenné válik, vagy legalábbis többé nem a legfontosabb szerep. A nyugodt alvás érdekében igenis ki kell találni valami hobbit, még mielőtt a gyerekek kirepülnek a fészekből, s miután az elkerülhetetlen megtörténik, nem fogunk oly mértékű ürességet érezni, nem fogunk azon gondolkodni, hogy oda lett az életünk értelme, a gyerekekről való gondoskodás. Persze ne feledjük, hogy nemcsak anyák, hanem feleségek, szeretők s nem utolsó sorban nők vagyunk! A hormonok is megzavarhatják békés álmunkat. Azok, akik a változó korban vannak, terhesek vagy éppen azokkal a bizonyos napokkal küszködnek, bizony nyugtalanabbul alszanak. Ha a menstruáció kezdetét veszi, sok nő szenved az éjszaka folyamán az éber, felületes alvástól, rossz álmoktól, hangulatváltozásoktól. A legtöbbször az alvásprobléma a menstruáció kezdetekor lép fel, s miután befejeződik, a problémák el is múlnak. A hormonok okozta alvászavarok kivédhetőek egy rendszeressé alakított alvási ritmussal, egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással és mozgással. Az alvásigényünk a korral változik. Minél több év van a hátunk mögött, annál kevesebbet alszunk. A csecsemőnek van a legtöbb alvásra szüksége, körülbelül 16 órányira naponta. A gyerekeknek 11-13 órára lenne szükségük, a felnőttek átlagosan 8 órát alszanak. Az idősebb korosztály képviselői fordítják a legkevesebb időt az alvásra, az ő alvásigényük lecsökken 6 órára, emellett sokkal nyugtalanabbul és felületesebben is alszanak.