“Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Mert megdézsmáljátok a mentát, a kaprot és a köményt, és elhagyjátok amik nehezebbek a törvényben.” (Máté evangéliuma 23,23)
Gyógynövényként már az egyiptomiak is használták a Földközi tenger országaiban és Nyugat-Ázsiában őshonos kaprot emésztőrendszeri zavarokra, hascsikarásra. A középkorban a boszorkányok ellen védekeztek vele, a varázslók szerelmi bájitalokat készítettek belőle. De már akkoriban is népszerű volt konyhai fűszerként.
Angliában a XVI. századtól termesztették, majd észak-amerikai telepesek átvitték az Újvilágba is. Az istentiszteletek alkalmával kaprot adtak a gyerekeknek, hogy ezt rágják a hosszú prédikáció alatt.
Napjainkban fő termelő országai: Lengyelország, Oroszország, Skandinávia, Törökország és az Egyesült Királyság.
Egynyári növény, mely 60-150 cm magasra nő meg. Kedveli a homokos talajt és az erős napsütést. Megfelelő körülmények között nyár végére apró sárga virágokat hoz. Ha finom, jó minőségű fűszert akarunk kapni, még virágzás előtt kell levágni a kaporleveleket. Szárítva is kitűnő, de kevésbé aromás, ezért bőven tegyünk belőle az ételbe. Ha kiskertbe vagy cserépbe néhány szem kaprot vetünk, néhány év alatt úgy elszaporodik, hogy ki sem lehet írtani.
Gyógyhatása: görcsoldó, szélhajtó, vizelethajtó, gyomorerősítő hatású. Emésztőrendszeri zavarok, valamint a szoptatós anyák tejelválasztásának serkentésére ajánlott. Termését sómentes diéta esetén érdemes alkalmazni magas ásványisó-tartalma miatt.
A konyhában: levelét salátába, krémsajtba, tojásételekbe ajánljuk. Virágzatát és levelét egyaránt savanyúságok eltevéséhez alkalmazzák. Skandináviában a leveleket és a magvakat is nagy mennyiségben használják burgonyás ételekhez és halakhoz, valamint kenyértésztába is keverik. Franciaországban kalácsokba és süteményekbe is tesznek belőle.
Mártások készítésénél ne főzzük bele, hanem csak tálalás előtt keverjük az ételhez, így is áthatja aromája. Ellenkező esetben fanyar, kesernyés íze lehet. Termését akkor kell kora reggel -amikor még a növény harmatos- leszedni ha az már beérett, színe sárgásbarnává válik. Levesekben, halételekben, vegyes savanyúságokban igazán finom fűszer.